Mi legyen év végén a szabadságokkal? Megváltható?
Itt az év vége és vele együtt a problémák a szabadságolásokkal kapcsolatban. Ilyenkor az se jó, ha túl sok van, de az is problémás, ha már minden szabadság elfogyott. De mégis mik a lehetőségek? A szabadság megváltás lehetséges? Ezt a kérdéskört is a Munka törvénykönyve szabályozza.
Szabadság kalkulátort itt találod.
Megmaradt szabadság nem megváltható
Ha a munkavállalónak maradt szabadsága, azonban az év végi csúcsidőszak miatt nélkülözhetetlen és a munkáltató nem tudja nekik kiadni azt. Bizonyos kivételektől eltekintve, a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, így nem lehet azt következő évre átmozgatni. A szabadságot pénzzel sem lehet megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnt és a munkáltató a tárgyévi arányos szabadságot nem adta ki.
Milyen esetek a kivételek?
Az életkor alapján járó pótszabadság megállapodás alapján átvihető. Mindenkinek 20 munkanap alapszabadság jár, az e fölött járó úgynevezett életkor alapján járó pótszabadságot pedig külön írásban történő megállapodás szerint át lehet vinni a következő évre. Ehhez formanyomtatványt itt találsz.
Akkor is átvihető a következő évre a szabadság, külön megállapodás nélkül, amennyiben az folyamatos. Azaz decemberben elkezdi a munkaadó kiadni és az megszakítás nélkül januárban maximum 5 munkanap erejéig folytatódik, így 2024. január 8-ig (általános munkarend szerint) még kivehető a 2023 évi szabadság.
Illetve annak, akinek 2023. október 1-én, vagy azt követően kezdődött a munkaviszonya, az is átviheti a szabadságot a következő évre, viszont azt 2024. március 31-ig ki kell adni.
Elfogyott a szabadság
Talán ritkábban fordul elő az az eset, amikor elfogyott a szabadság, viszont a munkáltató nem tud folyamatos munkát biztosítani.
Véleményem szerint jogszabályellenes a dolgozót szabadságra, pláne fizetés nélküli szabadságra küldeni, ha nincs munka. Eleve a munkáltató nem tud fizetés nélküli szabadságra küldeni senkit. Ettől függetlenül a felek megállapodhatnak egyéb okból, meghatározott időtartamra szóló fizetés nélküli szabadságban is, de ehhez már mindenképpen egyezség kell, az egyoldalúság kizárt.
Ha fizetés nélküli szabadságra küldi a dolgozót a munkáltató azért, mert nem tud munkát adni, az jogtalan. A fizetés nélküli szabadságra küldés már csak azért is jogtalan, mert arra az időre a dolgozónak társadalombiztosítása sem lesz, aminek például a nyugdíjszámításnál lehet rá nézve negatív hatása.
Ha a munkáltató önhibáján kívül nem tud munkát adni (például
nem jött be egy nyersanyag, illetve napokat késik, visszamondtak
megrendeléseket stb.), arra az esetre állásidőre kell küldeni a dolgozókat. Ilyenkor
alapbér illeti meg a dolgozót.
Látható, hogy a munkáltatónak szűk a mozgástere akkor, ha elfogy vagy éppen megmarad egyes munkavállalók szabadsága az év végére. Éppen ezért érdemes már év elején időt szánni az alapos tervezésre, hogy a kockázatokat és problémákat elkerülni vagy minimalizálni lehessen. Nem szabad elfelejteni, hogy a szabadság egy fontos eszköze annak, hogy a munkavállalók regenerálódjanak és pihenjenek, ami nemcsak a munkavállalók számára kulcsfontosságú, de hosszú távon a munkáltató számára is kifizetődő.
Discover more from Munkaügyek
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
You must be logged in to post a comment.